A közösségi média veszélyei – kicsit tudományos szemmel

Rengeteg tanulmány foglalkozik a közösségi média veszélyeivel, melyekben filozófusok és a társadalomtudomány egyéb jeles képviselői is megnyilatkoznak. Andrew Keen például “Az amatőr kultusza” című könyvében előrevetíti a közösségi média lehetséges veszélyeit. Legfontosabb veszélynek a „creative commons” licenceken alapuló kultúrát tekinti, amely lehetővé teszi az adatok „másolás-beillesztés”-szerű használatát, a tartalmak és adatok szabad cserélését, letöltését, újraalakítását, azaz az ún. mash-up-ok készítését.

Keen további komoly veszélyként az „amatőrség ünnepét” tekinti, azaz azt a kultúrát, amelyben bármilyen kérdésben mindenkinek – legyen szó szakértőről, vagy alulinformált, de véleménynyilvánító amatőrről -, ugyanúgy számít a véleménye. Mindenki szabadon alakíthatja a megosztott tartalmakat, függetlenül tudásától, képességétől, ezáltal az elérhető információk megbízhatósága megkérdőjelezhető.

A közösségi oldalakon megjelenő információkat a felhasználók képesek igaznak feltételezni – különös tekintettel az ún. Google-generációra, akik ezen tért használva nőttek fel; Stephen Colbert emiatt úgy is fogalmaz, hogy „a Wikipedia képes valóságot teremteni. Ennek jellemzésére hozták létre egyébként a „wikiality” műszót, amely a wiki és a reality, azaz valóság összevonásából alakítottak ki.

Ugyanezen tényre hívja fel a figyelmet Umberto Eco is, aki szerint „hipervalóságban” élünk, ahol a média reprezentumai a valódi dolgoknál fontosabbá válnak, ezáltal olyan illúziót teremtő valóság részeseivé válunk, amely illúzionista valóság megszerzése és megélése fontosabbá válik az igaz valónál. Ezáltal – mondja Eco – a valóság jelzés értékű tényezőkkel operál, mely lehetővé teszi, hogy bizonyos márkák birtoklásával jelezhetik az egyének hovatartozásukat, trendkövetésüket.

További hátrányként említhetjük Mark Andrejevic (2006.) észrevételét, mely szerint az új technológiák segítségével a hirdetők az egyének érdeklődési körét teljes mértékben nyomon tudják követni. Ezek a gyűjtemények megszüntetik a munka és szabadidő egyértelmű tereit, mivel a szabadidőt ellenőrizhető termékké teszik. A szabadidő eltöltésének módjának ismerete pedig pénztőkét jelent a vállalkozások életében.